.
TEMPO SEMANAL - Saturday, 30 January 2010
Prokuramen anuncia Nilton Vencedor Tender Mina Ba EDTLMário la Hatene $18 Juta Tama Bolsu Família PM
Dili, Tempo Semanál
Istória moruk Soeharto nian kona-ba pekadu korrupsaun mezmu anin huu moos ba daudaun ona husi povu Indonézia nia oin maibé anin huu mai soe hela iha illa ki’ik Timor-Leste nian ne’ebé esperitualmente hakribi tebetebes pekadu korrupsaun. Klaru katak maioria sidadaun timor oan hakribi moras aat ne’e, maibé la'ós ema tomak hakribi tanba sei iha ema balu ne’ebé hetan da'et moras ne’e no agora sira sikat an hale'u Primeiru Ministru Kay Rala Xanana Gusmão. Normalmente, laiha ema ida brani hafo'er PM Xanana nia naran, maibé se PM pasivu demais hasoru korruptor sira maka PM rasik liu-liu governante to’o família PM nian balu mak sei tau iha kauza PM Xanana, ninia dignidade Sinál kona-ba kauza dignidade PM Xanana Gusmão ne’e hahú mosu tiha ona iha tinan hirak liubá bainhira Xanana aprova kontratu sosa foos ba Jermanu no mós kazu asinatura Xanana nian ne’ebé mosu iha surat kontratu sosa foos ba Zenilda Omilia Baptista Gusmão. Sinál tau iha kauza PM nia dignidade ne’e sai boot liután bainhira PM nia família Nilton T. Gusmão dos Santos manan projetu supply mina ba Eletrisidade de Timor-Leste (EDTL) ho valór orsamentu US$18,000,000.00.
“ha’u la fiar senhor Primeiru Ministru mak fó projetu US$18 juta ne’e ba dona Armandina nia oan tanba tuir ha'u rona, Primeiru Ministru husu ona ba ministru sira atu labele fó projetu ba família Primeiru Ministru nian”, dehan Vise Primeiru Ministru ba Asuntu Administrasaun no Voa governasaun, Eng. Mário Viegas Carrascalão ba jornál ne’e iha Palasiu Governu Sesta semana kotuk.
Maibé, Eng. Mário kondena makaas Ministériu Finansas tanba projetu US$18 juta ne’e hetan aprovasaun husi Ministériu Finansas Diresaun Aprovizionamentu. Carrascalão kondena tanba tuir nia hanoin, Ministériu Finansas laiha kompeténsia atu halo aprovasaun ba projetu ho kuantia orsamentu US$18 juta, tanba so Konsellu Ministru mak iha kompeténsia no poderes hodi halo aprovasaun ba projetu ho kuantia orsamentu US$3 millioens ba leten, hateten Carrascalão ho laran metin tanba nia haruka ona proposta ida ba Konsellu Ministru atu haree kona-ba limitasoens poderes ministériu ida-idak nian iha prosesu aprovasaun ba kontratu.
Eis governadór ne’e duun katak, Ministériu Finansas hanesan dapur korrupsaun tenke halo renovasaun ba ninia instituisaun hodi evita mosu indikasaun ruma ne’ebé bele provoka alarga moras korrupsaun. Loos ka lae instituisaun mais korruptu mak Ministériu Finansas hanesan Eng. Carrascalão hateten?,
Atu hetan resposta ba pergunta s ida ne’e, tuir mai inter vista kompletu jornál Tempo Semanál ho Vise Primeiru Ministru ba Asuntu Administrasaun no Voa governasaun, Eng. Mário Viegas Carrascalão
Oras ne’e públiku tau matan hela ba Vise tanba ema balu hahú dehan Vise envolve iha prosesu fó projetu US$18,000,000. 00 ba kompañia Esperansa Timor Oan (ETO). Oin sa senhor Vise nia reasaun?
Ema balu ne’ebé dehan ha’u envolve iha prosesu fó projetu ba dona Armandina nia oan ne’e, ema ne’e keta mehi karik tanba projetu ida ne’e diretamente ligadu Ministériu Finansas. Ha’u nein simu liafuan ruma husi Ministériu Finansas no ha’u rasik la hatene saida mak akontese. Tender halo ka la halo, ida ne’e halo ajustamentu de'it, negosiasaun de'it, indikasaun direita, single source, bazeandu ba kompeténsia saida, buat sira ne’e hotu ha’u la hatene. Mezmu ha’u haree duni iha ínternet iha bloku Timor Lorosa’e, ema akuza Primeiru Ministru dehan fó projetu US$18,000,000.00 ba nia família, maibé la hateten projetu saida.
To’o ohin loron informasaun ne’ebé ke ha’u rona husi li'ur katak Primeiru Ministru rasik hateten ba ministru sira atu labele fó projetu ba nia família Ida ne’e mak ha’u rona mas ida ne’ebé mak loos ha’u la hatene. Tanba ne'e ema ne’ebé dehan ha’u envolve diretamente iha prosesu ida ne’e, bele akuza ha’u diretamente no la’ós nia mak lori ha’u ba tribunál maibé ha’u mak sei lori nia ba tribunál hodi ba hetan lia loos.
Ha’u laiha envolvimentu mínimu no ha’u la hatene buat ida kona-ba ida ne’e. Loloos tuir ha’u nia knaar ne’ebé sai iha dekretu lei nó. 4 Marsu hodi nomeia ha’u ba Vise Primeiru Ministru, fó mai ha'u knaar ida mós maka halo supervizaun ba konstante renovasaun ministériu ninian nomeadamente aprovizionamentu ho kontratu s, mas to’o ohin loron kestaun aprovizionamentu nian halo iha ha’u nia kotuk de’it, kontratu sira ne’e nein ida lori mai ha’u hodi husu ha’u konkorda ka lae.
So kuandu Ministra Finansas dala ida nia ba férias maka ha’u sai hanesan Ministru Finansas Interinu, aprovizionamentu lori draf kontratu balu mai iha ha’u nia gabinete, balu ha’u haree loos balu la loos, ha’u husu esklaresimentu maibé to’o agora ha’u la simu esklaresimentu ida.
Ne’e mak situasaun iha governu nia laran. Pior liután atu ko'alia kona-ba sasaen sira hanesan ne’e, reuniaun mós sira la bolu ha’u atu partisipa. Ha’u bele hateten ba ita boot sira katak, ha’u rasik halo sujestaun ba Primeiru Ministru atu lori ba debate iha Konsellu Ministru hodi halo debate kona-ba atu halo revizaun ba aprovizionamentu.
Iha sujestaun ne’e ha’u propoin projetu s ne’ebé ke ho kuantia orsamentu to’o US$500,000,00 ministru sira iha kompeténsia atu fó aprovasaun. Entre US$500, 000.00 to’o US$3,000,000.00 Primeiru Ministru iha kompeténsia atu halo aprovasaun no husi US$3,000,000.00 ba leten ne’e kompeténsia Konsellu Ministru nian atu halo aprovasaun. Se ita halo hanesan ne’e ka pelu menus númeru sira ne’e besik saida mak ha’u propoin entaun konserteza ita evita projetu US$18,000,000.00 bele halo ho transparénsia no tuir lei.
Tuir informasaun ne’ebé ami hatene katak, kompañia Esperansa Timor Oan manan ona projetu lubuk ida, maibé agora ETO manan tan projetu US$18,000,000.00, tuir senhor Vise nia haree oinsa?
Ida ne’e monopóliu boot ida ne’ebé kontra ita nia konstituisaun. Hanesan ita hotu hatene katak, tanba konstituisaun bandu monopóliu maka to’o ohin loron governu sei diskute nafatin kontratu ho Timor Telkom, tanba labele iha eskluzividade de direitu iha rai ida ne’e. Ne’e duni se ETO manan ona projetu lubuk ida no agora manan tan projetu US$18,000,000.00, ne’e manipulasaun boot ida ba orsamentu povu nian.
Maibé ha’u la hatene manipulasaun sira mosu husi see. Projetu ne’e bele liuhosi tender mós ha’u la hatene koñesimentu, projetu ne’e publika iha jornál ka iha ínternet mós ne’e la'ós ha’u nia obrigasaun atu lee jornál hotu-hotu. Ha’u so bele fó koñesimentu ba sasaen hirak ne’e kuandu ha’u simu koñesimentu ofisiál, la'ós ha’u hatene fali informasaun hirak ne’e liuhosi jornál
Tanba ne’e ha’u hakarak hateten, projetu US$18,000,000.00 ba ETO ne’e sala boot ida no tuir loloos sala hanesan ne’e labele akontese. Ha’u bele hateten ba ita boot sira katak, oras ne’e Konsellu Ministru haree daudauk atu halo revizaun ba aprovizionamentu.
Tuir ha’u nia proposta, ha’u husu di’ak liu aprovizionamentu tenke hamriik mesak no labele iha kontaktu s ho Ministériu Finansas no Ministériu Finansas rasik labele iha kontaktu s funsionál ho emprezáriu sira, tanba Ministériu Finansas so hatene kontrola mak osan no hatene kontrola de’it mak impostu s Ida ne’e mak ha'u hakerek iha ha'u nia proposta, maibé proposta ne’e bele liu bele mós la liu.
Oras ne’e kompañia hamutuk 11 mak prepara hela atu hato’o protestu sobre kazu US$18,000,000.00?, saida Vise atu hato’o ba sira?
Hateten ba sira lori kedas ho provas ka testamunha ruma ne’ebé dehan ha’u mak aprova projetu ne’e. Maibé se sira hakarak hasoru ha’u, entaun sira hotu bele mai, mas ha’u bele dehan ba sira katak, ha’u laiha sangkut paut ho prosesu ida ne’e, so Ministériu Finansas mak kaer prosesu ne’e, maibé ha’u lee iha jornál katak anula tiha ona.
Ha’u hakarak hateten mós katak, kompañia ida naran ETO ne’e mós ha’u foin rona, tanba ne’e se projetu US$18,000,000.00 ne’e fó de'it ba ETO, entaun perigozu boot ida ba ita nia rain, perigozu mós ba governu tanba problema ida ne’e loke dalan ba ema atu akuza governu favorese monopóliu.
Dezde ita boot kaer pasta nu'udar Vise Primeiru Ministru ba Asuntu Administrasaun no Voa governasaun, kazu hira ona mak ita deteta?
Ha’u bele hatudu de’it surat atensaun ho surat despaxu hotu-hotu ne’ebé ha’u haruka ba Inspesaun Jerál ho ministériu sira, tanba talves ho surat ne’ebé ha’u hatudu ne’e ita boot sira karik sei hakfodak. Surat hirak ne’e ha’u haruka ba ministériu ida-idak mak iha responsabilidade atu foti desizaun, maibé se sira lakohi halo ha’u mós laiha meius atu toma desizoens ba sira.
Tanba ne’e, ita tenke komesa tinan foun ida ne’e ho esperansa, tanba foin daudauk iha Kuarta-feira semana kotuk, Primeiru Ministru halo deklarasaun ida dehan, komesa tinan 2010 ne’e Konsellu Ministru tenke funsiona ho dixiplina, maibé ita buka atu prioridade liu mak kualidade hodi hadi'a lalais sasaen sira ne’ebé mak ladi’ak.
Tan ne’e, ha’u iha esperansa katak, ministru ho sekretáriu estadu balu ne’ebé ke ladún partisipa di’ak iha Konsellu Ministru tanba dala ruma sira foin mosu iha meza Konsellu Ministru bainhira Konsellu Ministru atu remata ona soru mutu. Ha’u prontu koopera ho Primeiru Ministru atu hadi'a sasaen hirak ne’e so ke ita labele ko'alia de'it, ita tenke foti medida s ba ministru ka sekretáriu estadu balu ne’ebé la dixiplina.
Balu ita haree badinas duni maibé la'os hotu-hotu badinas tanba ita haree orsamentu 2010 ne’ebé aprova ona iha 31 Dezembru 2009, iha fulan Janeiru 2010 ne’e komesa aprova maibé to’o agora ministru hira mak sei férias. Agora mosu férias maibé ha’u rona katak nia ba halo operasaun ba nia saúde ne’ebé karik sira seluk mós hanesan ne’e.
Maibé loloos ne’e iha fulan Janeiru nia laran labele iha férias tanba governu atu halo renovasaun ba ita nia uma hodi implementa didi’ak projetu sira ne’e tanba tuir prinsípiu ne’ebé estabelese ona katak liu fulan Marsu projetu sira ne’e tenke preparadu hotu ona, maibé to’o agora ministru sira ne’e laiha, balu dehan ba li'ur tanba hetan autorizasaun maibé ministru hotu-hotu hetan autorizasaun ka lae.
Ha’u haree ministru balu ba li'ur beibeik, loloos ne’e nia haruka ninia Sekretáriu estadu ka ninia diretór jerál mak ba troka malu, la'os ministru mak tenke ba beibeik. se nune'e, iha tinan ida ne’e ita tenke hadi'a sasaen sira ne’e tanba hala'o vizita ba li'ur ne’e gasta orsamentu boot. I depois buat ida mak ita boot sira seidauk hatene maka kona-ba osan ba ferik ho katuas sira sa'e husi US$20.00 ba US$30.00. Ha’u halo avaliasaun ba osan ne’ebé fó ba ferik ho katuas sira iha tinan hirak liubá maizumenus ema 20 mill hanesan ne’e mak simu osan laiha direitu, tanba envez ita tau iha orsamentu osan ba ema hanesan 50 mill to’o ona tanba ita kompara osan tuir númeru 50 mill ne’e, maizumenus tinan ida osan juta ida mak lakon.
Bazeia ba dadus estatístika tinan 2004, tuir ha’u nia projesaun mai to’o agora, ha’u haree ferik ho katuas sira ho tinan mais 70 anus mak por volta 53 mill de'it entaun ita bele aumenta tan 7 mill para sa'e ba 70 mill. Husi ne’e ita bele haree katak, se karik ema 20 mill mak la simu ne’e signifika katak, fulan ida US$400 mill mak sai la tuir dalan. Se fulan ida US$400 mill sai la tuir dalan entaun tinan ida osan juta 4 atus 8 mak sai la tuir dalan.
Agora se tinan ne’e hasae tan ba US$30.00 kada ema, entaun tinan ida osan US$ 6 millioens mak sei sai la tuir dalan. Ne’e duni ha’u propoin ba Konsellu Ministru atu haree kestaun ida ne’e no Konsellu Ministru husu ona ba Ministériu Solidariedade Sosiál atu hatún tim ida ba halo inspesaun iha Timor laran tomak.
Maiske nune’e, Primeiru Ministru opta dalan ida ke di'ak liután maka hanesan, Ministru hotu-hotu sei tun ba aldeia iha Timor laran tomak hodi husu ferik ho katuas sira see mak simu ona, see mak seidauk simu, tanba ita lakohi osan fó ba ferik katuas sira ema seluk mak simu fali. Maibé ha’u iha esperansa katak, ba tinan ida ne’e situasaun sei muda uitoan, so ke foin mosu fali kestaun US$18,000,000.00 ne’e maka sala boot ida.
Saida maka Vise Primeiru Ministru hakerek iha proposta sobre Ministériu Finansas?
Iha ha’u nia proposta ba Ministériu Finansas ha’u dehan la’ós Ministériu Finansas mak halo fali aprovizionamentu tanba prosesu kona-ba tenderizasaun tuir ha’u nia proposta hateten kuandu tender Nasionál ministériu ida-idak bele halo, maibé tender internasionál tenke aprovizionamentu sentrál mak halo liuhosi komisaun independente ida. Maiske nune’e, ha’u hakarak afirma dala ida tan katak liuhosi 3 millioens de dollar ne’e kompeténsia Konsellu Ministru atu halo aprovasaun.
Saida maka Vise Primeiru Ministru ninia haree kona-ba kualidade projetu relasiona ho pakote referendum?
Ha’u haree projetu pakote referendu ba halo Estrada nian, kompañia la uza levantamentu tokografiku‘ate kompañia balu laiha BOQ, balu seluk uza fali dezeñu uma husi Lautem nian hodi ba halo uma iha Maliana i depois haluha troka naran Lautem ba Maliana, balu tan kuandu manan pakote Estrada nian envez halo uluk baleta maibé halo uluk Estrada. Buat sira hanesan ne’e mak halo kualidade infraestrutura iha Timor ne’e laiha.
Se ita ko'alia kona-ba infraestrutura, importante tebetebes maka planu urbanizasaun ho rede drainaizen nian principalmente ba sidade hanesan Dili, tanba ema Portugés sira planeia sidade Dili ne’e ba ema rihun 50 de'it mak hela tuir rede drainazen ne’ebé sira monta. Maibé iha tempu Indonezia númeru populasaun sa'e ba 120 mill maibé rede drainazen nafatin Portugés nian ate agora Timor ukun an mós ita nafatin uza rede drainazen Portugés nian.
Ne’e duni kuandu udan tun uitoan de'it sidade Dili ne’e hanesan tiha sidade mota laran. Uluk Kaikoli ne’e funsiona hanesan fatin depózitu bee husi fatin hotu-hotu, maibé to’o Indonézia nia tempu Kaikoli komesa nakonu ho uma no laiha rede drainazen foun to’o agora, entaun udan tun uitoan de'it Kaikoli ne’e hanesan tiha kolam boot ida.
Ha’u mós halo supervizaun ba projetu halo Estrada iha Kintál boot nian, ha’u haree baleta la tuir estandarte Tanba ne’e ha’u husu ba Konsellu Ministru atu haree lei orgániku Ministériu Infraestrutura nian tanba to’o agora sira servisu laiha lei orgániku ida hodi nune’e ema ida-idak servisu konforme sira nia hakarak.
Tuir ha’u nia hanoin Ministru Infraestrutura tenke badinas uitoan iha tinan ida ne’e. Iha tempu Indonézia, iha Estrada kuarta klase ita bele kompriende tanba sira okupa ita, maibé agora ita ukun ne’e ita labele halo tuir saida mak Indonézia halo, ita tenke tau iha oin kualidade projetu s. Hanesan Estrada iha Dili laran udan tun ona Estrada komesa kuak fali tanba kompañia lori de'it rai henek ba ateru Estrada kuak hafoin tau alkatraun. Servisu hanesan ne’e la’ós ema enjeñaria mak halo tanba ema enjeñaria labele halo servisu arbiru de'it
Tuir ami nia haree Prezidente da Repúblika preokupa tebetebes ho servisu Ministru Infraestrutura nian ne’ebé mak iha ezekusaun orsamentu tinan 2009 to’o fulan Outubru foin ezekuta 15% tuir Prezidente hateten. Oin saa Vise nia haree ba preokupasaun ne’e?
Ha’u bele hateten ba ita boot sira katak ha’u ladún konkorda ho kritériu avaliasaun husi Ministériu Finansas ne’ebé ke hasai de'it persentajen ezekusaun finanseira hodi haree liu see mak gasta hotu nia mak di’ak.
Tuir ha’u nia hanoin la'ós gasta hotu mak di’ak, tanba ezekusaun finanseira tenke hetan akompañamentu ho ezekusaun fízika katak, se ezekusaun finanseira hateten gasta sanulu entaun ezekusaun fízika mós tenke ekivalente ho sanulu. Se lae, ministru ida bele gasta hotu 100% maibé laiha ezekusaun fíziku entaun ministru ne’e tenke responsabiliza nafatin.
Tanba ne’e, Prezidente da Repúblika iha razaun kuandu nia preokupadu ho sistema infraestrutura. Ha’u hatene uitoan kona ba sistema infraestrutura tanba ha’u servisu nu'udar Governadór iha tempu Indonézia durante tinan sanulu. Iha tinan sanulu nia laran ha’u konstroi Estrada liu kilómetru rihun ida ho ponte hamutuk 55 ho orsamentu ne’ebé ki’ik.
Kompara ho orsamentu ita nia oras ne’e, ita bele halo Estrada ho ponte dala ida de'it iha tinan ida nia laran. Tanba ne’e ha’u husu ba Ministru Infraestrutura atu halo saneamentu hodi haree see mak servisu la di’ak muda ba fatin seluk ka hasai husi funsionáriu públiku hodi hatama fali ema foun ne’ebé iha kualidade servisu.
Tuir Vise nia haree, kazu korrupsaun boot liu mosu iha ministériu ne’ebé?
Ema hotu hatene katak iha Timor-Leste ne’e iha fatin tolu maka mosu korrupsaun boot liu. Fatin tolu ne’e maka Ministériu Finansas ho nia diresaun Prokurament no Alfándega, Ministériu Infraestrutura, Ministériu Justisa liuhosi Diresaun Terras no Propriedade. Ministériu hirak ne’e se ita forma iha ne'ebá sira mak iha primeira lena halo korrupsaun.
Oin saa vise bele hatene katak ministériu hirak ne’e halo korrupsaun?
Ha’u bele fó ezemplu alfándega nian hanesan ema importa karreta, tim inspesaun ba haree no hateten tuir regulamentu hotu karreta ne’e bele hasai maibé depois to’o iha diretór sira komesa hateten fali karreta labele hasai hodi husu fali tim inspesaun foun ida ba halo inspesaun. Depois tim inspesaun foun ne’e hato’o relatóriu dehan karreta bele hasai tanba buat hotu kompletu maibé diretór sira dehan karreta labele hasai, entaun labele hasai ne’e tanba saida.
Ita haree mós iha ponte kais ne’e kontentor nakonu demais, iha ne'ebá see mak iha ligasaun di'ak ho funsionáriu ka diretór sira entaun sira nia kontentor sai lalais. Seluk ne'ebé laiha ligasaun entaun tenke rai kleur iha portu no kuandu kontentor okupa fatin ona entaun na'in tenke selu. Se ema selu ona entaun ninia impaktu maka sasaen folin sa'e iha merkadu.
Tanba ne’e importadór sira kobra fali mai ita, atu ita mak selu hotu kedas. Agora kona-ba Diresaun Terras no Propriedade nian, ha’u husu lista ida kona-ba rai ne’ebé ke abandonadu ka estadu ho governu mak kontrola hodi fó aluga fali. Iha lista ne’e ha’u haree fatin balu mak la tama hanesan pertamina, otél timor, restaurante Vasco da gama no fatin balu tan mak la tama iha lista.
Entaun ha’u husu ba sira atu haree didi’ak lista ne’e no ha’u husu mós ba sira atu hato’o resibu kona-ba osan ne’ebé sira simu husi renda nian, maibé to’o ohin loron ha’u la simu resibu. Ha’u husu mós ba inspesaun jerál atu halo inspesaun globál ida ba diresaun terrras no propriedade para hatene oin saa sira nia prosesu atende povu.
I depois iha prokuramentu nian ita hotu hatene katak projetu s sira ne’e antes ema ida manan, ema ne’e hatene tiha ona katak nia mak sei manan no manan ho osan hira. Tan ne’e ha’u propoin ba Konsellu Ministru s atu halo investigasaun ida kontráriu hodi ita bele hatene ema sira ke sai riku ilegalidade.
Ha’u mós ko'alia ona ho Ministru Negósiu Estranjeiru Zacarias da Costa ne’ebé mak hetan ona konkordánsia ho governu Indonézia, Singapura ho Austrália atu halo akordu bilaterál ida hodi kontrola osan ne’ebé ema lori sai husi Timor-Leste. Ita tenke halo ida ne’e tanba osan iha timor sai hotu ba rai li'ur ate osan tau de'it iha mala hodi lori sai ba rai li'ur liuhosi VIP. Ita tenke kontrola ita nia osan tanba iha rai ida ne’e ema balu tenke ba oin, maibé ha’u hatene katak kuandu ha’u ko’alia hanesan ne’e ema balu la gosta.
Oin saa Vise nia haree ba Komisaun Anti Korrupsaun, karik komisaun ne’e bele kura moras korrupsaun iha rai ida ne’e?
Ha’u hakarak hateten de'it katak, komisaun ne’e sei labele funsiona iha fulan lima ka neen nia laran ate tinan ida mós komisaun ne’e seidauk bele funsiona. Se nune’e ita labele hein komisaun ne’e, ita tenke utiliza meius sira ne’ebé oras ne’e iha ona hodi kura moras korrupsaun. Ha’u rasik sei aprezenta ha’u nia planu luta kontra korrupsaun ba Konsellu Ministru iha fulan Fevereiru tinan ne’e.
Iha ha’u nia planu ne’e envolve ema hotu inkluindu jornalista, instituisaun nau goveramentais ho administradór sira. Primeiru Ministru rasik iha hanoin ida ke di’ak kona-ba fulan-fulan Inspesaun Jerál halo soru mutu ho inspesaun ministeriál hodi buka solusaun ba problema ne’ebé iha.
Aproveita tempu ne’e ha'u hakarak dehan ba ita boot sira katak, korrupsaun ne’e la’ós iha rai laran maibé ema sira halo korrupsaun ne’e ba tiha Indonézia ka ba Singapura ho Austrália mak sira simu osan iha ne'ebá. Balu seluk halo enkontru iha nasaun viziñu tolu ne’e.
Ha’u ko'alia hanesan ne’e tanba ha’u simu informasaun balu husi Surabaya, ema hateten
katak iha loron hanesan ne’e, fatin hanesan ne’e, ema hanesan ne’e halo enkontru ho ema balu hanesan ne’e ko'alia kona-ba asuntu ne’e. Ne’e duni ha’u hakarak hateten katak mundu ne’e kloot, imi bele ba halo reuniaun iha Bali mós ha’u iha Dili ha’u hatene.
Oin saa Viserei nia haree kona-ba problema rai iha Timor-Leste?
Problema rai ne’e hanesan problema sériu tebetebes, tan ne’e loloos problema rai nian tenke iha departamentu ketak ida ne’ebé dependente ba Primeiru Ministru atu hadi'a, tanba se atu rezolve problema rai ida ita tenke liuhosi kurva oioin, ne’e ladi’ak no pior liután laiha lei. Lei mós atu hasai tenke ba halo fali sosializasaun, sosializasaun ne’e ba lei, la’ós ba ba rona fali input husi povu tanba iha ona reprezentante povu iha Parlamentu Nasionál, entaun sira maka portavós povu nian.
Tanba ne’e, loloos husu ba Parlamentu Nasionál ou haruka sira tun hotu, la’ós gasta osan barak hodi ba halo fali sosializasaun. (ts)
.
óla, preciso da tua ajuda!!!!
óla, preciso da tua ajuda!!!!
_svg.png)
.JPG)
